FITO szappanok: február 2012

Te tudtad, hogy mit rejt a fürdőszobád?

Káros anyagok a kozmetikumokban

Hiába vigyázunk, környezetünkbõl elkerülhetetlenül

sok vegyszer jut testünkbe a levegõvel, vízzel,

élelmiszerrel. Miért kenünk magunkra még káros

anyagokat is? A kozmetikumokba kétféleképpen

kerülhetnek káros anyagok:

• kísérõ szennyezõként (a gyártók errõl

gyakran nem is tudnak);

• recept szerint (a gyártók ezt tagadják, vagy

vállalják a kockázatot).

Az elsõ probléma a gyenge minõségû alapanyagok

fölhasználásából, a nagyobb nyereségvágyból vagy

egyszerûen a piacon maradás kényszerébõl adódik.

Különösen az olcsó készítmények gyanúsak.

Ma már sokféle hatékony eljárás áll az ipar

rendelkezésére, hogy olcsó, értéktelen anyagokat

(hulladékot) átdolgozzon és piacképessé tegyen.

Németországban évekkel ezelõtt az a hír terjedt el,

hogy egy cég a gyorsétkezdék hulladékolajait

szagtalanítja, színteleníti, és krém-alapanyagként

adja el (olajszõkítés). Ez a gyanú ma is fönnáll,

hiszen gondoljuk csak végig, több ezer kilónyi

gyártásmennyiségnél akkor is óriási a haszon,

ha csak néhány százaléknyi eredeti növényolajat

helyettesítenek használt olajjal!

A legfõbb probléma a kozmetikumoknál, hogy egyes

összetevõik allergiát okozhatnak. Ezek az anyagok

fõképp az illatszerek és a festékek, de a tartósítók

és a fémnyomok is lehetnek allergének. Az allergiás

esetek száma egyre nõ. Az utóbbi tíz évben

az illatszer-allergiások száma megkétszerezõdött.

A hazai helyzetrõl Nékám Kristóf professzorral

beszélgettünk (ORFI Immunológiai Osztály). Az ország

lakosságának körülbelül egyharmada allergiás

(10-16 százalék rinitiszes, orr-nyálkahártya irritáció,

12-15 százalék bõrelváltozásos, 2 százalék ételallergiás,

2-3 százalék asztmás). Az allergiák felét harmadát

idehaza három vegyületcsoport okozza:

1. parabének (tartósítók),

2. perubalzsam-félék,

3. fahéjsav-származékok

(a két utóbbi csoport illatszereket jelent). (12)

Néhány éve az illatszerek egy új csoportja, a szintetikus

mósusz vegyületek, a kozmetikumok, mosószerek

illatosítói kerültek gyanúba. Nehezen bomló

vegyületek, a szennyvízzel a folyókon át, a halak és

a madarak közvetítésével bekerülhetnek a táplálékkáncba,

és így a környezetbe került vegyszerek

az embert is elérik. Az Európai Unióban ezért már

több mosóporból kivonták õket, és az egyik mósusz

vegyületet be is tiltották.

A másik problémás vegyületcsoport a tartósítóké.

Az EU-szabályozás szerint csak tartósított készítményeket

szabad forgalomba hozni. Egyes konzerváló

szereknél még a rákkeltés gyanúja is fönnáll

(Bronopol, Bronidox). A berlini Bundesgesundheitsamt

(Szövetségi Egészségügyi Hivatal) figyelmeztet

a dietanol-aminra és más szekunder

aminokra (kozmetikai segédanyagok), amelyek

szintén rákot okozhatnak. (13) Egyes antioxidánsok

és komplexképzõk (EDTA) is megterhelõk

a bõrre. Ezzel szemben a natúrkozmetikában alkalmazott

tokoferol (E-vitamin) teljesen problémamentes.

Tehát létezik ártalmatlan tartósítószer,

de ha – házi készítésnél – a vízmentes zsírfázist

tároljuk, ami kevésbé romlékony, akkor egyáltalán

nincs szükségünk tartósítóra. Elég, ha a zsírfázis

egy részébõl keverünk friss krémet, mindig

annyit, amennyit egy hét alatt elhasználunk (lásd

a mellékletben).

Felmerült a gyanú, hogy egyes festékek szintén rákkeltõk

lehetnek (tartrazin, magenta, rodamin B),

más fajták irritálhatják a bõrt vagy allergiát okozhat

nak. A hajfestékek könnyen fölszívódnak a fejbõrön

át a testbe, így fordult elõ az a furcsa eset Németországban,

hogy egy hölgy vizelete a hajfestés után,

kis idõre feketére változott. (14) Nem ártalmatlanok

az úgynevezett oxidációs festékek sem. Ezek

kétkomponensûek, melyek közül két anyag allergiaés

rákkeltõ-gyanús: a para-fenilén-diamin és a paratoluilén-

diamin. A hajukat festõ nõk között több

a hólyagrák – tették közzé a hírt Angliában 2001

nyarán. Aki föltétlen festeni óhajtja a haját, használjon

ártalmatlan növényi festékeket (például hennát).

Probléma van még az oldószermaradványokkal is.

A dioxán rákkeltõ oldószer, mely a tenzidek gyártásakor

kerülhet a hajsamponokba. A rovarirtószermaradványok

is gondot okoznak. A lanolin (gyapjúzsír),

ha a juhokat Lindannal kezelték, szerves klórvegyületek

maradványait tartalmazhatja, így ezek

bejutnak a lanolinos popsikenõcsökbe is. Évekkel

ezelõtt Frankfurtban például 13 vizsgált babakrém

közül 12-ben találtak lindant és dieldrint olyan

mennyiségben, amennyi az anyatejben egy nap alatt

gyûlik össze. (15)

/ TESTÁPOLÓ KISLEXIKON Ökotárs Fogyasztóvédelmi Füzetek 2001/

http://www.okotars.hu/tudastar/kiadvanyok

fej

2012. február 26., vasárnap